Még mielőtt bárki azt gondolná, hogy biztosan valamely szekta tagja vagyok, szeretném eloszlatni ezt a véleményt!

Én nem járok templomba, hacsak azért nem, hogy megnézhessek egy- egy művészi
alkotást! Nem is imádkozom, csak néha amikor bajban vagyok.

S kéréseim mégis rendszerint meghallgattatnak!

Amióta van hitem, van türelmem és megszűnt az a belső vibrálás amit egész
életemben éreztem, s nagyon kellemetlenné tette az életemet.

Azelőtt mindenki belémkötött, most meg kedvesek hozzám az emberek!
Valószínűleg a belső kisugárzásnak köszönhetem, hogy az utóbbi időben nem
találkozok velem kapcsolatban semmilyen rosszindulatú megnyilvánulással.

Azonban mindenki irányában a legnagyobb szeretettel közeledek, s azon vagyok,
hogy örömet szerezhessek másoknak.A gondolataim is mindíg e téma körül forognak.

Mert mi mindannyian testvérek vagyunk és ha ebben a szellemben próbálunk
másokhoz viszonyulni, akkor a szeretetünkre viszonzást kapunk!